Tudom, hogy volt már, de ide most ez illik.
Sokan mondják, hogy a sorsunk kifürkészhetetlen. Ez egy hatalmas igazság. A sors olyan dolog az életünkben, amit néha irányíthatunk, viszont gyakran, elég gyakran a sors irányít minket. Sors, végzet, jövő, nevezhetjük akárhogy, ez mindig velünk van, mindenki életében jelen van.
Vannak dolgok, amiknek örülünk , hogy nem történtek meg és vannak, amiknél ha tehetnénk visszamennénk a múltba és megtennénk következzék bármi. Következmények. Ezekbe is bele kell gondolni mielőtt bármit tennénk, ám ha valamit igazán bánunk, hogy nem tettünk meg azt a következmények tudatában is ugyanúgy megtennénk. Ismerős a helyzet nem? Mindenki volt már olyan szituációban, amit később, ha tehette volna másképp csinál. Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy túllépjünk? Egyáltalán túllépünk rajta valamikor? Vagy marcangoljuk magunkat belülről? Sajnos nem tőlünk függ, hanem a helyzettől, illetve a következményektől.
Ha nem is lépünk túl rajta, muszáj elrejtenünk. Vonultasd vissza az érzéseidet és maradj csendben. Csak ülj és várj, figyeld a történéseket, az emberek viselkedését és ha úgy érzed nem megy tovább, bújj el egy kicsit, tegyél be zenét, ülj be egy kád forró vízbe, dőlj hátra, csukd be a szemed és sírj. Sírj, hogy felszabadulj kicsit. Sírj, hogy könnyebb legyen. Sírj, hogy megnyugodj és másnap újult erővel tudd álcázni a benned rejlő érzelmeket. Hidd el, másnap jobb lesz, megint fogsz tudni mosolyogni, mégha nem si lesz őszinte a mosolyod. Megint el tudod majd hitetni az emberekkel, hogy gondtalan, boldog és erős vagy. Erős vagy, ez igaz. Erős vagy, mert képes vagy elnyomni az érzéseidet, erős vagy, mert tudsz rá mosolyogni mindazok után, ami történt, amit tennél ahol tartasz lelkileg. Erős vagy, mert mindig fel tudsz állni, erős, mert tudsz várni.
Csak ülj és várj, hátha a sorsod megint jóra fordul. Várj, hátha újra őszinte lesz a mosolyod. Várj, hátha nem bírja tovább. Várj, mert csak ezt teheted.
